2011. április 12., kedd

Humorérzék

Fura egy humorérzéke van a Sorsnak...
Sosem engedtem meg magamnak azt a luxust, hogy bármit is érezzek Szexiszemű iránt, mivel mindig is úgy gondoltam, hogy nem vagyunk egy szinten, nem lehetne köztünk semmi, annak ellenére, hogy nekem megvan a magam kis vonzódása felé. És most, majdnem 4 év után megcsókol. Másnap is éreztem még a szikrát köztünk, együtt ebédeltünk (úgy, hogy DalosPacsirta ült velünk szemben és kb mindenki levágta, hogy itt van vmi köztünk).
Félek. Annyi mindent szabadított rám az a pár csók. Megvolt a szikra. De micsoda szikrázás volt! Félek, mert úgy érzem, lehetne az igazi (nem úgy, mint legutóbb, DPnél én magam is tudtam, hogy nem illünk össze, de Szexiszeművel teljesen összepasszolunk). Nem merek nyomulni, mint ahogy azt mondjuk egy évvel ezelőtt tettem volna. Félek a visszautasítástól. Félek, ha lépek elvesztem. Félek, ha nem lépek, elvesztem. Félek, mert megint egy pár csók képes volt megbolygatni mindent. Félek, mert olyan képek lebegnek előttem, mely sosemvolt életünkhöz tartoznak, de bennem mégis élnek, hiszen a regényemben ő volt a férfi főszereplő. A képzeletemben már sok mindent megéltem vele (vagy legalábbis valakivel, aki róla lett mintázva).
Nem tudom miért, de bennem van, hogy el tudom képzelni, hogy vele élek, mellette ébredek... Ez az írás miatt jön ki talán, de tényleg így érzem. Nagyon sokáig elnyomtam és most meg előtört minden ilyen kevéstől.
Mikor még csak beszélgettünk a csókok előtt, mondta, hogy ő olyan, hogy pár barátjával meg a tesójával mindig megbeszéli, hogy mi van meg hogy mit akar tenni, ezért most nem is merek annyira nyomulni, időt akarok neki adni, hogy gondolkodjon. Másrészről meg mi van, ha ő úgy gondolta, hogy csak ennyi??? Én hülye fejjel próbáltam úgy terelni a dolgokat (na jó, manipulálni), hogy ha már ennyire kettesben vagyunk, akkor alakuljon valami és sikerült valami olyat benyögnöm, hogy ami itt történik az itt is marad. Mi van, ha ő is így gondolta? Utálom a nagy számat...
Lehetne ő az az egy... (és most nem fogom megint idelinkelni a VadFruttikat, bár épp őket hallgatom, de naaaa léééééccccciiii egyszer jöjjön már össze nekem is, igérem jó kislány leszek és nem fickándozok többé jobbra-balra... lécciléccilécci!)



ui: ez a csaj nagyon tud énekelni :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése