2010. szeptember 30., csütörtök

Bloáá

Semmi nem úgy sül el, ahogy akarom. Vagy legalábbis a pasi dolgokban.
Mit is képzeltem... hogy majd megcsókolom Gólyát és egycsapásra akar majd?! Bezzeg Nnek összejött, sőt ha jól láttam egy éjszakára még PiVinek is. Csak én nem kellek senkinek. Írtam Snak emailt, meg fel is hívtam hajnalba hazafelé a buliból, de azt mondta, most rajzol, nem érdeklem. Aztán végre visszaírt, hogy hagyjam békén, ha szex kell menjek át hétvégén, de egy szót se szóljak és fogadjam el, hogy akkor mostantól szexelünk, de beszélni akkor sem akar. Le vagyok szarva. Nem kellek senkinek, egyéjszakást már nem akarok, normál pasit meg nem bírok felszedni. Gvel beszélt Kislányom, de nem igazán kaptam pozitív visszajelzést... hát ismerősként tekintek rá. Persze nem azt vártam, hogy most a semmiből legyen elvakultan szerelmes belém, de na basszus... AKARJON MÁR VALAKI :(
Szar ez így, mert TUDOM, hogy nem így megy, hogy kérem és megkapom, de most nagyon el vagyok keseredve. Vissza kell hozni magamba a nőt, mert jelenleg szürke kisegér állapotban leledzem. Vettem tegnap pár színes felsőt, hátha jobb lesz, meg tetszenek is tényleg. Dzsungel irtás kell, meg egy magassarkú, némi smink és körömlakk, meg A ruci A barátnőmtől és akkor talán. Csak minek csípjem ennyire ki magam az itteni szórakozóhely kedvéért. Mert csak oda lehet benne lemenni, hétköznapra túl sok, de akkor meg megint csak az alkalmik fognak rám ugrani... áh ördögi kör ez, amiből minél hamarabb ki kell törnöm, mert pszichológus lesz a vége, érzem.
Napsütéses szép napot!

2010. szeptember 28., kedd

Minden lány és fiú hűtőjére!!!

http://leabugyival.freeblog.hu/archives/2010/09/27/How_to_nboldogsg/

"Néha semmi másra nem vágyunk, mint küldeni egy üzenetet, amiben az áll: „lüktet a pinám", és tudni, hogy álló farokkal vezetitek végig a húsz perces utat a lakásunkig.

Néha semmi másra nem vágyunk, csak arra, hogy közöljétek, most rettenetesen megdugtok, mert egész nap az járt a fejetekben, milyen volt a hétvégi vad szex részegen a tükör előtt izzadtan, csatakosan, vadul, neonfényben, öntudatlanul.

Semmi másra nem vágyunk néha, minthogy fületekbe súgjuk izgalommal telve: most azonnal tedd be! Csak semmi romantika!

Azt akarjuk, hogy tanuljatok meg uralkodni a testünk felett, tanuljatok meg újra élni mindazzal a férfierővel, ami évezredek óta tiétek. Azt akarjuk, hogy nézzetek úgy, hogy tudjuk, semmi másra nem vágytok, csak arra, hogy még öltönyben betegyétek, sliccet lehúzva
-semmizuhany- a szánkba. Csak mert fárasztó levetkőzni.

És semmiképp sem szeretnénk, ha az előjáték úgy kezdődne, hogy elküldtök zuhanyozni. A pinánk illatos, higgyétek el… ha már nem az amikor titeket várunk, kezdhettek aggódni.

Igen, szeretnénk, ha tudnátok mi is szoktunk ám mocskosul fantáziálni. Főleg, ha a metróra felszáll négy hamvas-izmos amerikai focista. Az agyunkban három másodpercen belül már mind minket szappanoznak az edzőterem zuhanyzórészlegében, és higgyétek el, napokig agyalunk még ezen egy tárgyaláson, egy értekezleten vagy akár miközben épp arról meséltek, milyen szemét a főnökötök.

Mi is imádjuk a pornót, főleg ha a négy fal és vibrátorunk társaságában végre húsz percre nem kell arra koncentrálni miközben élvezünk, hogy eléggé be van-e húzva a hasunk.

A kapcsolatunk elején nem lelkizni szeretnénk, csak arra vágyunk, hogy ülni ne tudjunk a munkahelyünkön reggeli, reggelirepeta, délutáni, lefekvéselőtti szexeléseinknek köszönhetően. Nem, az első hónapokban nincs olyan, hogy nem áll fel, mert stresszes a munkahelyetek, hiszen az első hónapokban még nekünk sem fáj a fejünk… És ha jó a cucc, évekkel később sem fog. (Cserkészpinánkra esküszünk ;-))

És igen, szeretjük, ha beszéltek és dirigáltok közben, főleg ha megtoldjátok elismerő szavakkal is.

Higgyétek el, ha a kiskert rendbe van téve rendszeresen, határozottan, alapos kertészeti ismeretekkel, gyomirtóval kezelve, akkor éveken keresztül lédús gyümölcsöket termel. A kiszáradt, szikes kertben semmi öröm. Abból csak a baj, hiszti, vita, fejfájás lesz. Gondozzátok lelkesen kertjeiteket!

Hajrá!"

2010. szeptember 26., vasárnap

Pörgés és izgalmak

Fontos nap volt a pénteki. Szalagot tűztünk, elkezdődött a valétálás. Hamarosan végzünk.
Fontos nap volt a pénteki. Anya kórházba került. Szerencsére már jobban van, de pár órára úgy tűnt, a világom összeomlik. Nem engedhettem meg azóta se egy rendes idegösszeroppanást, azt hiszem már nem is fogom, de nagyon rossz délután volt.
Ma nem lesz zene. Néha a csönd többet mond.

2010. szeptember 7., kedd

Poison

Tegnap ezt kaptam (?) Stől (itt jegyezném meg, hogy 99% a valószínűsége, hogy nekem szólt, mert kint álltunk a folyosón, bement és berakta ezt a számot, én meg magamra vettem).
Igazából ma még más számot nem is hallgattam. Benne van minden. Amit kaptam, amit most más kap tőlem... Tegnap este rossz kedvem volt. Ránéztem Sre és annyira másnak láttam. Férfias volt, akihez odabújnék, akit szeretni is tudnék talán, de ő már kijelentette, hogy maximum megdugni akar. Szóval ezt elszúrtam. Bár ha még januárig/júniusig itt lakunk egymás nyakán bármi lehet...
Közben meg Big szabadságának tudata is a fejemben motoszkál. Mióta szakítottunk, várom a pillanatot, hogy visszatérjen. Amíg nem volt meg a Natasája, addig vissza tudtam volna fogadni, most viszont úgy érzem, nem tudnék benne bízni többé, aminek ellenére szívesen lennék vele még, de azt hiszem, a lelketlen szexeléstől még mindig én sérülnék. Megmondta, hogy sosem fog úúúgy szeretni. Bár erre mondta S, mikor én ezt mondtam neki, hogy minden szerelem más...
Sehogy sem jó semmi, közben Zs meg becsajozott, ma meg jól leordítottam, pedig tényleg örülök neki.
Jól vagyok, köszi, tényleg... ahogy Fanka is mondja, pedig tényleg jó minden, csak magammal nem vagyok még kibékülve teljesen. Sok mindent elszúrtam idén, ideje, hogy szembenézzek vele és végleg leszámoljak minden szarral. Lehet, hogy már írtam, de azért érzem magam jól Gólyával, mert vele tisztalap van. Nincs a szaros múlt, a kavarások, a szarkeverők, a szívtörők, a szívtörések, csak vagyunk.

2010. szeptember 6., hétfő

Feloldozás

Csütörtökön NagyLánykámmal netezgettünk és Big (mostantól nincs 3askázás meg Ő-zés) utánam következő csaja jött szembe fészen. Mutatom NLnek, hogy nézze, ezzel a csajjal jár Big, mire odanézek és látom, hogy egyedülálló. Hihetetlenül megörültem. Nem azért, mert így újra szabad préda, hanem mert az a tény, hogy mellette se, akit felvállalt "kapcsolatban" cimkével, tudott megmaradni, így végre a szívem és az eszem is elfogadta, hogy nem én tehetek arról, hogy vége lett.
Az egy másik kérdés, hogy a tudat, hogy újra egyedül van, mit hoz ki belőlem. Az újra akarom őt érzésétől a minden gond nélkül el tudnám őt küldeni felemelő érzéséig minden bennem van, szerencsére a második részhez közelebb álló elhatározással.
Most megyek aludni, mert reggel suli.

ui: Gólyára még mindig gerjedek, de napról napra biztosabb, hogy nem lesz semmi. Vagy majd csak nagyon sokára.

2010. szeptember 1., szerda

Csalódás....

Régen nagyon nehezen nyíltam meg. Az egyetemen ezt a gátlásomat sikerült feloldani, ma már könnyen szóba elegyedek, barátkozok szinte bárkivel. Mégis, mikor pofáraesek, csalódok egy barátnak hitt személyben, elgondolkodom, hogy vajon ez így jó-e. Nyitni kell az emberek felé, de most ez nagyon fájt. Igen húzzuk egymást a barátokkal, viccelődünk, de ha valaki egyszerűen nem képes belátni, hogy hol vannak ebben a határok, akkor én köszönöm, de nem kérek belőle. Próbálok továbbra is nyitott maradni, de utálok csalódni, mert szeretem az embereket és bízni akarok bennük. Nem hagyom, hogy 1-2 tajparaszt ebben az utamba álljon.
Mára ennyi, megpróbálok aludni. Persze a tajparaszt még egy évig a szembeszomszédom lesz, mert közben végre megint koli, a legjobb szobával, akik csak lehettek, szóval amúgy általános öröm van, meg Gólya, akivel nem lenne rossz, ha lenne valami, mert általában legszívesebben leteperném, de ha a végén csak a gólyám lesz, azzal is beérem.